A magas feldolgozottságú termékek lökhetik tovább a magyar agrárexportot

A magyar agrár-külkereskedelem a 2010-et követő évek sikertörténete. Mérlege 2016-ban mintegy 3 otpagrarmilliárd eurós többletet ért el. Magyarország azonban továbbra sem használja ki a benne rejlő agroökológiai potenciált. A pozitív mérleg továbberősítéséhez a magasabb feldolgozottságú termékek exportban képviselt súlyának növelésére van szükség, ami újabb piacokat nyithat a külkereskedelemben. Mindehhez kiterjedt exportfinanszírozásra, -hitelezésre és a releváns piaci információk rendelkezésre bocsátására van szükség az OTP Agrár szakértői szerint.

A magyar agrár-külkereskedelem exportteljesítménye 2010 és 2012 között meredeken nőtt. 2012-ben már meghaladta a 8 milliárd eurót. A 2014-es enyhe gyengülést követően 2016-ra a kivitel értéke elérte a 8 037 millió eurót. A 2010-2012-es időszakban az élelmiszerimport mérsékeltebben növekedett az élelmiszerexportnál, aminek következtében az egyenleg is meredeken emelkedett, és 2012-ben elérte a 3,6 milliárd eurót. Ez a csatlakozást követő időszakra jellemző szaldó több mint háromszorosa volt. 2013-tól kezdve azonban folyamatosan csökkent a pozitív egyenleg és 2016-ben már „csak” 2,9 milliárd euró körül alakult. Az élelmiszer-külkereskedelem fontosságát jelzi, hogy ez a többlet Magyarország külkereskedelmi aktívumának mintegy 30 százalékát teszi ki, legfontosabb termékcsoportjai pedig a gabonafélék (15 százalék), a húsfélék (13 százalék) és az állati takarmányok (10 százalék). Ugyanakkor elmondható, hogy Magyarország továbbra sem aknázza ki a benne rejlő agroökológiai potenciált, ami a termelés és az export mennyiségi és minőségi fokozását tenné lehetővé.

A magyar agrárexport összetételében ugyanis továbbra is a kisebb hozzáadott értékű, alacsonyabb feldolgozottságú termékek vannak túlsúlyban. 2016-ban a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek kivitelének 31 százalékát a feldolgozatlan termékek, 30 százalékát pedig az elsődleges feldolgozottságú termékek adták, míg a másodlagos feldolgozottságú termékek aránya csupán 39 százalékot tett ki.

„Ez az export-termékszerkezet komoly gátja lehet a célpiacok sikeres diverzifikációjának, vagyis a minél szélesebb körben történő értékesítésnek. Az olcsó, feldolgozatlan termékeket ugyanis csak viszonylag kis távolságra tudjuk szállítani. Emellett ezek nagy aránya növeli a kiszolgáltatottságot, hiszen az ilyen homogén termékek beszállítója bármikor könnyen lecserélhető. Érdekesség, hogy ezzel párhuzamosan az importban a másodlagosan feldolgozott termékek súlya a meghatározó Magyarország esetében. – olvasható az otpagrar.hu weboldalon lévő tanulmányban.

Az agrárszakértők kiemelték, hogy a külkereskedelmi mérleg pozitív szaldójának további erősítéséhez új célpiacok kijelölésére is szükség van. Jelenlegi az agrár-külkereskedelmi forgalom 87 százalékát az uniós országokkal bonyolítja Magyarország, ami 1,9 milliárd euró egyenleget tesz ki. Az öt legnagyobb exportpiac – Németország (1220 millió euró), Románia (927 millió euró), Olaszország (760 millió euró), Ausztria (717 millió euró) és Szlovákia (474 millió euró) – együttes részesedése a teljes agrárexportból 51 százalék.

„A magyar élelmiszergazdaságnak a nyugat-balkáni térségben vannak a legnagyobb potenciális piacbővítési lehetőségei. Ezt magyarázza a viszonylag kis szállítási távolság, a hasonló fogyasztói ízlés, valamint az, hogy az itt található országok szinte kivétel nélkül nettó élelmiszerimportőrök és középtávon csatlakozni fognak az Európai Unióhoz. Általános tapasztalat ugyanis, hogy az unióhoz csatlakozó országok esetében jelentősen nő a tagországi import, amit Magyarországnak ki kell tudnia használni”– mondták OTP Agrár szakértői.

Az új piacok kínálta lehetőségek kiaknázása azonban csak a megfelelő finanszírozási háttér biztosításával lehetséges a hazai agrárvállalatok számára. Az exportfinanszírozás és -hitelezés az exportösztönzés és -támogatás egyik legfontosabb eszköze, amelybe a pénzintézeti szektor leginkább bekapcsolódhat. Ezen a téren külön előnyt jelent, ha az adott bank leányvállalattal és fiókhálózattal rendelkezik az adott célpiacon, ami technikailag is segíti és biztonságosabbá teszi az exportfinanszírozás lebonyolítását.

Az ügyletek közvetlen finanszírozásán túl a pénzintézetek számos egyéb formában ösztönözhetik, segíthetik az élelmiszergazdasági exportot folytató gazdasági szereplőket. Ezen intézkedések közös jellemzője, hogy az exportálni képes vállalkozások azon képességét növelik, hogy azok versenyképesen, eredményesen tudjanak jelen lenni a külpiacon. Ilyen eszköz például fejlesztési célra nyújtott kedvezményes hitel az exporttevékenységet végző cégeknek, valamint a helyi piaci információk átadása az ügyfelek részére, ügyfél- és partnertalálkozók szervezése, amelyek növelik a potenciális exportáló szervezetek ismereteit a célpiacokról.