VÍZHIÁNYOS IDŐSZAK KIHIRDETÉSÉT KEZDEMÉNYEZTE A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a biztonságos élelmiszertermelés fenntartása érdekében akamara logo

vízhiányos időszak 2017. június 1-től visszavonásig érvényes megállapítását kezdeményezte.

Amennyiben bevezetik a NAK javaslatára a vízhiányos időszakot, úgy a szóban forgó időtartamban a

gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot (VKJ) fizetniük az öntözési, halgazdálkodási és

rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után az éghajlati anomáliák által okozott költségterhek

mérséklése végett.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a biztonságos élelmiszertermelés fenntartása érdekében a

vízhiányos időszak 2017. június 1-től visszavonásig érvényes megállapítását kezdeményezte Pintér Sándor

belügyminiszternél. Az elmúlt hetek, illetve hónapok csapadékhiánya miatt már most 10-20 százalékkal

kevesebb gabonatermés prognosztizálható idénre. Ezen felül a tavaszi és a nyár eleji száraz időszakok a

szabadtéri tüzek számát is megemelték. A meteorológiai előrejelzések alapján hosszabb távon is száraz,

meleg, csapadékmentes időszak várható, amely tovább fokozza az aszálykárokat, valamint a szabadtéri

tűzeseteket kockázatát. A napokig tartó hőség pedig megnöveli a károkozó erős szelek, jégesők

kockázatát, amelyek újabb veszteségeket okoznak a gazdálkodók számára. A NAK kezdeményezése

megteremti a mezőgazdasági és halászati termelés vízzel, illetve öntözővízzel való kiszolgálását, ami az

éghajlati anomáliák által okozott további termésátlag-csökkentését, valamint az agrárium

költségterheinek mérséklését szolgálja. Amennyiben a NAK javaslatára kihirdetik a vízhiányos időszakot,

úgy a szóban forgó időtartamra a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot (VKJ) fizetniük az öntözési,

halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után.

A vízkészletjárulék (VKJ) fizetési mentesség az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználatok

esetében 2006. január 1. óta van érvényben, 2014 óta pedig a központi költségvetés finanszírozza a

mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat. Az Európai Bizottság azonban kimondta, hogy a tagállamoknak meg

kell felelni a Víz Keretirányelv előírásainak, amely többek közt előírja, hogy a tagállamoknak a

vízszolgáltatásoknál figyelembe kell venniük a költség-visszatérülés elvét, és díjat kell megállapítani a

különböző használók felé. Ennek értelmében kormányhatározat született arról, hogy a hatékony, ösztönző

jellegű víz-ár politika kialakításának, valamint a környezeti és erőforrás költségek megtérülésének

érdekében az öntözés, a halgazdaság és a rizstermelés esetében a vízkészletjárulék (VKJ) fizetése alóli

kivételt meg kell szüntetni és a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjakat 2016. július 1-től be kell

vezetni. A Belügyminisztérium és a NAK között létrejött együttműködési megállapodás értelmében a

köztestület több ízben egyeztetett a vízkészletjárulék fizetéséről, valamint a vízszolgáltatási fizetési

kötelezettségről. Az egyeztetések nyomán a vízkészletjárulék fizetési határidejét sikerült július 1-ről kitolni

október 1-re, így az öntözés esetében gyakorlatilag még egy díjmentes évet nyertek a gazdálkodók.

Díjmentes vízkontingens határokat sikerült megállapítani a következők szerint: az öntözés esetében 50

000 m 3 /évet, a halgazdálkodásnál és rizstermelésnél 150 000 m 3 /évet meg nem haladó vízhasználat

esetében továbbra sem kell vízkészletjárulékot fizetni, amely kontingensek további emelésének

lehetőségét már vizsgálja a jogalkotó. Ezeken túl a vízkészletjárulék alóli fizetési kötelezettség mentesség

továbbra is fennmaradhatott a többletvizek visszatartásából és tározásából származó vízkészletek után,

valamint tartósan vízhiányos időszakban.